Carpalis alagút szindróma műtét

Mi a célja a carpalis alagút műtétnek?

A carpalis alagút szindróma műtét, más néven a CTS decompressio azoknak a betegeknek nyújt segítséget, akiknek a kéz zsibbadásának megszűntetésére, a nervus medianus felszabadítására van szükségük.

Mi történik a műtét során?

A carpalis alagút szindróma műtét során a csuklóízület magasságában az „alagút” tenyéri oldalon levő, harántlefutású szalagját vágják át. Az eljárás két féle módszerrel is történhet. Az egyik a nyitott módszer, a másik a fedett módszer. Természetesen a betegek a beavatkozás során érzéstelenítést kapnak. Ez lehet helyi, vagy regionális érzéstelenítés. A műtét fekvőbeteg, vagy ambuláns ellátás keretén belül történhet. A fekvőbetegek szövődménymentes esetben a műtéttől számítva, általában egy nap elteltével hazamehetnek, a teljes gyógyulás azonban valamivel több időbe telhet, a műtét eltelte utáni két hétben várható.

Milyen szövődményekkel járhat a műtét?

Mint minden műtét a carpalis alagút szindróma műtét is járhat szövődményekkel. A szövődmények lehetnek ideg- ér- és ínsérülések, illetve sebgyógyulási zavarok. Ezek azonban az elvégzett beavatkozások kis százalékát érintik, mindössze a betegek egy százalékánál jelentkeznek panaszok. Ez természetesen köszönhető annak is, hogy a beavatkozásokat jól képzett ortopéd, valamint ortopéd- és traumatológus szakorvosok végzik. Kórházunkban évente körülbelül 30 carpalis alagút szindróma műtét kerül elvégzésre.

Miért érdemes kezelni?

A nervus medianusnak nevezett ideg az alkar hajlító izmait illetve számos kisebb kézizmot idegez be a csukló magasságában. A carpalis alagút szindróma műtét akkor válik szükségessé, ha ez a kézi idegtörzs nyomás alá kerül. A nyomás alá került idegtörzs az ujjak zsibbadásához, éjszakai csuklófájdalom kialakulásához valamint a hüvelykujj kisujjhoz közelítő izmának sorvadásához vezet. Az izom sorvadása már súlyosabb esetnek számít és idővel olyan mértékűvé válhat, hogy a hüvelykujj teljesen elveszíti szembefordulási képességét, úgynevezett „majom kéz” alakul ki. A betegségnek közvetlen mellékhatásai is vannak. Ilyenek például a kialvatlanság vagy a rossz közérzet.

Mikor kell műteni?

A betegség előrehaladottságától függően a kezelés lehet egy egyszerű pihentető kezelés, komolyabb esetben gyulladáscsökkentő gyógyszerek, vagy ha ezek már nem segítenek, akkor szteroid alapú gyógyszerek szedése, legvégső esetben pedig műtéti beavatkozás. A kezelésre szoruló betegeknek mindenképpen ajánlott a carpalis alagút szindróma műtét, hiszen a betegség komolyabb stádiumában kialakuló izomsorvadásnak már maradandó, nem gyógyítható tünetekhez vezetnek.


Kinél alakul ki ez a betegség?

Az alagút szindrómák az idegek összenyomódása miatt keletkező sérülések által alakulnak ki. A sérüléseket az idegeket körülvevő izmok, inak és csontos csatornák okozzák. A carpilis alagút szindróma – vagyis a kéztő alagút szindróma- az alagút szindrómák közül a leggyakoribb. Kialakulhat férfiaknál és nőknél egyaránt, ám az esetek nagyobb részében, inkább nőkre jellemző betegség, közülük is a középkorúak között elterjedtebb.

Diagnőzis – mik a tünetek?

Mint sok más esetben, az alagút szindrómák esetében is fontos a betegség korai diagnosztizálása. Sajnos ezt hátráltatja az is, hogy esetenként a tüneteket más betegség tüneteiként azonosítják. Érdemes már az éjszakai zsibbadások megjelenésekor, melyek a betegség lefolyásának korai szakaszára jellemzőek, neurologus szakorvost felkeresni.

Kiújulhat-e a carpalis alagút szindróma?

Sajnos a betegség az elvégzett műtét és a teljes felépülés után is visszatérhet. Kialakulásának különféle okai lehetnek. Okozhatják betegségek, munkahelyi tevékenységek, illetve örökletesen is megfigyelhető. A betegségek közül megemlíthetőek például a cukorbetegség, a nem megfelelő pajzsmirigy működés, de okozhatják autoimmun kórok is, például a rheumatoid arthritis. Munkahelyi tényezők közül a fizikai – ízületeket és csontokat megterhelő – munkák végzése a legveszélyesebb tényező. Kiváltó ok lehet a hirtelen testnövekedés is, például a terhesség során.