Könyök alagút szindróma műtét

Mik a könyök alagút szindróma tünetei?

A könyök alagút szindróma a kéz gyűrűs- és kisujj zsibbadását okozó betegség. Kezdetben általában csak kellemetlen érzéskieséssel, zsibbadással, esetleg nem túl erős fájdalommal jár, idővel azonban a probléma fokozódni kezd, s hamarosan olyan ijesztő tünetek érzékelhetőek, mint a kéz fogóképességének, szorítóerejének és ügyességének csökkenése. Súlyos esetben pedig a kéz izomzata sorvadásnak indul, ezáltal a végtag mindennapi használhatósága is jelentősen csökken.

Mi okozza ezt a problémát?

A könyök alagút szindróma oka kezünk egyik fő érző- és mozgató idegének funkciózavara, amelyet gyakorlatilag az ideg leszorítása okoz a könyök magasságában. Az ideg állapotára, romlására hatással lehet a gyakori könyöklés, a könyök tartós behajlítása, sőt egyes sportok rendszeres űzése is, amelyek intenzív karhasználattal járnak – ilyen például a baseball, a tollaslabda, vagy a tenisz is.

A tüneteket előidézheti a rendszeres teniszezés, tollaslabdázás, de a hosszú órákat a számítógép előtt töltő ember is fokozottan terheli a könyökét, főképp, ha nem tart szüneteket, és nem mozgatja át az izmait rendszeresen a munkája során. A betegség tünetei előrehaladottabb állapotban már nappal sem vonulnak vissza, s ilyenkor a páciens rendszeresen izomgyengeséget tapasztalhat, ami kihat a kéz használhatóságára.

Szintén problémát okozhatnak, vagy elősegíthetik a könyök alagút szindróma kialakulását egyes kórok, mint például a cukorbetegség, vagy az olyan rossz szokások, melyek tartós behajlítással járnak: ilyen lehet például az éjszakai alvás is a behajlított könyökön. Noha általában csak az egyik végtagon jelentkezik, esetenként előfordulhat az is, hogy mindkét kéz érintetté válik.

Milyen előjelei vannak a könyök alagút szindrómának?

A könyök alagút szindróma előjelei: eleinte főképp csak éjszaka érzékelhető zsibbadás, ami vagy az egész kézfejen, vagy csak egyes ujjakon érzékelhető. Kezdeti szakaszban nem állandósul a zsibbadás, vagy a merevségérzet, nappalra jellemzően enyhülhetnek, vagy megszűnnek a tünetek. Mindezekre főképp akkor érdemes kiemelt figyelmet fordítani, ha a páciens munkája, vagy szabadideje során gyakorta hajlítja be, vagy terheli egyéb módon a könyökét.

Hogyan történik ennek a betegségnek diagnózisa?

A helyes diagnózis már fizikális vizsgálattal is megállapítható, de az ideg állapota, működésének jellemzői csak műszeres vizsgálattal deríthetők ki. Erre azért van szükség, mert a betegség súlyosságától függően kell megállapítani a megfelelő kezelési módot.

Enyhe fokú, kezdődő könyök alagút szindróma esetén leginkább gyógyszerekkel, illetve fiziotherápiával gyógyítható a betegség. Tartósan fennálló, vagy a közepes foknál súlyosabb esetben már inkább műtétet javaslunk.

Mennyi időt vesz igénybe a műtét?

A beavatkozás egynapos kórházi befekvés során elvégezhető, s általában rövid altatásban, vagy a hónalji ideg Lidocainos zsibbasztásával történik a műtét, mely során az ideget a könyök belső gumója alatt feltárjuk, és a leszorításból oldjuk.

Természetesen ezt követően a könyököt egy ideig még kímélni kell, legalább három hétig javasolt a fokozott odafigyelés. A könyök alagút szindróma kezelése során gyakran van szükség kiegészítő ingeráram kezelésre. Súlyos esetben csak az érzéskiesés csökken, az elsorvadt izom funkciója nem javul.